A vér sosem válik vízzé, hiába voltál egy reménytelen reménysugár az életemben, akiről azt sem tudtam igazán, hogy létezik. Azt hittem, hogy az egész családomat elhurcolták Hitler bukása után, s mindenkit meggyilkoltak, de hatalmas meglepettségemre ez nem így volt. A Horn vér tovább csörgedezett az évek múlásával, melynek a jelenben megérett egy mesés gyümölcse. Te, Sybille. Nem tudom, hogy nézhetsz ki, nem tudom, hány éves lehetsz, egyetlen dolgot tudok csupán rólad, azt, hogy itt vagy. Eljöttél valami különös sugallat hatására, amit egyszerűen képtelen vagyok felfogni. Azonban érezlek, éreztelek azóta, amióta betetted közénk a lábad... És meg akarlak ismerni. Tudni akarom, ki vagy, ki voltál, s ki leszel. S tudni akarom, hogy mi az a titok, amit olyan mélyen őrzöl magadban, hogy hamarosan felemészt téged. Én tudnék segíteni, megesküdnék minden élő életére, hogy tudnék! Csak hagyd nekem, kérlek! Elvégre ez a család dolga is, nem igaz?